Kik jártak jobban - a QUAESTOR-ügy vagy a Buda-Cash-ügy károsultjai?

Az elmúlt időszakban egymást érik a pénzügyi szektorban napvilágra került visszaélések, a pénzügyi intézményeknek saját magukkal szemben, vagy a Felügyelet által indított felszámolási és csődeljárások.

2015. március 16. · Általános hírek    

Azért is szembetűnő ezen ügyek megszaporodása, mivel - néhány nagy port kavaró ügy kivételével (GLOBEX, K&H Equities, stb.) nem hallhattunk arról, hogy bármilyen gond lenne ebben a szektorban működő cégekkel, legyenek azok bankok, befektetési szolgáltatók, vagy értékpapír-kibocsátók. Ezen intézményekben mindenki biztonságban tudta a pénzét, hiszen korábban a PSZÁF, 2013. október 1-től pedig az MNB közvetlen felügyeletet gyakorol a pénzügyi intézmények felett; amely kiterjed a tevékenységük engedélyezésétől kezdve, az alkalmazott eljárásoknak és szerződéseknek, valamint a tevékenységük meghatározott időszakonként történő átfogó vizsgálatára is. 
 
És itt jön az első pont, ahol magyarázatra szorulnak az elmúlt időszak történései. Jogosan merül ugyanis fel a kérdés, hogy miként lehet az, hogy ezen intézmények éveken át - esetenként több felügyeleti vizsgálaton átnyúló időszakon keresztül - jogszabály ellenesen működjenek és olyan mértékű veszteséget termeljenek, hogy milliárdos nagyságrendű hiány keletkezzen a gazdálkodásukban, illetve az ügyfelek számláin? A felügyeletet jelenleg ellátó MNB szerint az ok az eltérő vizsgálati stratégiában és módszerekben keresendő. Az MNB felügyeleti szóvivője, Binder István felfedte, hogy módszerük újdonsága az, hogy nem a pénzügyi intézmény által szolgáltatott adatokat ellenőrzik önmagukban, hanem annak saját rendszeréből próbálják a szolgáltatott adatokat ismételten előállítani - és ezt nem sikerült legutóbb sem a Buda-Cash Brókerház Zrt. “f. a.”-nál, sem pedig a QUAESTOR Financial Hrurira Zrt-nél, ami a már ismert intézkedéseket eredményezte. Azonban megítélésem szerint felvetődik ezáltal a kérdés, hogy a korábbi - a PSZÁF által folytatott - felügyeleti gyakorlat módszerei és stratégiái nem lettek volna alkalmasak a problémák feltárására olyan szinten, ahogyan azt a jogszabályok megkövetelik? Amennyiben a kérdésre igen lenne a válasz, az komoly felelősségi kérdéseket is felvethetne.
 
De a felelősök keresése helyett jelenleg talán érdemesebb a leginkább aktuális kérdéssel foglalkozni most, hogy a legutóbbi két eset, a Buda-Cash Brókerház Zrt. “f. a.” (és érdekeltségi körébe tartozó hitelintézetek), valamint a QUAESTOR Financial Hrurira Zrt. (és a QUAESTOR-csoport) felszámolásával, csődjével, illetve tevékenységi engedélyeinek felfüggesztésével kapcsolatosan az ügyfelek pontosan milyen helyzettel is állnak szemben. Fontos a kérdés feltevés, hiszen sok eltérő álláspontot lehet hallani a médiában és persze a károsultak megsegítésére önként jelentkezőktől.
 
A két eset alapjaiban különbözik, már csak a két közvetlenül érintett társaság által végzett tevékenység és ebből kifolyólag az ügyfelek biztosítottságának szempontjából is. 
 
1. Buda-Cash-ügy
A Buda-Cash Brókerház Zrt. “f. a.” befektetési szolgáltatási tevékenységet végzett, amely alapján az ügyfelek (befektetők) saját számláikon elhelyezett pénzt szerződésben, illetve egyedi megbízásban rögzítettek szerint fektették be (vagyis kellett volna befektetniük) és ezen értékpapírokat az ügyfelek saját értékpapírszámláján tartani. Itt az ügyfeleknek nem meghatározott részvényeik voltak, a befektetésük nem a saját tulajdonukban álló értékpapírokban volt, hanem a társaságra bízták annak forgatását és így számlakövetelésük áll fenn. Kártalanításra az a befektető (természetes és jogi személy egyaránt) jogosult, amelynek a felszámolás alatti társasággal szemben olyan értékpapírokból, illetve pénzeszközökből álló követelése van, amelynek teljes ellenértéke az ügyfélszámlán, illetve a társaság egyéb alszámláin nem fellelhető. A társaságnál fellelhető vagyon erejéig az ügyfél követelése (pénz, illetve értékpapír) közvetlenül megtérítésre kerül, a fedezetlen követelésre vonatkozik a Befektető Védelmi Alap (Beva) kártalanítása, amelynek alapja a kiadható eszközökkel és letétekkel csökkentett ügyfélkövetelés.
 
A Buda-Cash Brókerház Zrt. “f. a.” esetében már megindult felszámolásról beszélhetünk, ami alapján a Beva €20.000 összegig kártalanítja a befektetőket olyan módon, hogy 1 millió forint összegig 100% mértékben, az 1 millió forint és a €20.000 közötti összegre vonatkozóan pedig 90% mértékben teljesít kifizetést. Fontos, hogy az ügyfélkövetelést a felszámolási eljárásban hitelezői igényként be kell jelenteni. Ebből következik, hogy az ügyfél így a Beva által nem térített hitelezői igény vonatkozásában továbbra is hitelezőként fog szerepelni az eljárásban, tehát nyitottak számára az igényérvényesítés speciális eszközei is. Ezek a felszámolás alatti társaság tulajdonosaival, illetve vezető tisztségviselőivel szembeni, akár a korlátolt felelősség áttörése, vagy büntetőeljárás útján történő igényérvényesítést is jelenthetik.
 
A brókercég érdekeltségi körébe tartozó DRB-bancsoport engedélyének visszavonása és tagjainak felszámolása az ügyfelek szempontjából jóval egyszerűbb megítélés alá esik. A betéteseket az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) €100.000-ig kártalanítja, azok 
 
A Buda-Cash-ügy kirobbanásakor még arról cikkeztek, hogy az ügyfelek számára az ilyen formájú befektetések azért kockázatosak, mert nem egyedileg nevesített értékpapírok vannak ügyfélszámláikon, hanem “csak” összegükben megjelölt mennyiségű értékpapírok. Ugyanis amennyiben egyedileg megnevezett értékpapírjaik lettek volna az ügyfeleknek, abban az esetben tulajdonjoguk alapján azokra közvetlenül formálhattak volna igényt. Ez a logika a befektetések biztonsági kockázatáról azonban alig pár napot élhetett, mert jött az újabb ügy.
 
2. QUAESTOR-ügy
A QUAESTOR-csopor tagja (amelyet kifejezetten kötvény kibocsátási céllal alapítottak, a cégcsoport projektjeihez tőkebevonás céljára), a QUAESTOR Financial Hrurira Zrt. csődeljárást kezdeményezett saját magával szemben, mivel a Buda-Cash-botrány folytán megnövekedett befektetői tőkekivonási hullám miatt a társaság által kibocsátott teljes kötvényállományra vonatkozóan feltehető, hogy magán a társaságon túl a QUAESTOR-csoport sem rendelkezett megfelelő likviditással. Márpedig amennyiben nem tudták volna minden ügyfél kifizetési igényét teljesíteni, azzal beállt volna a fizetésképtelenség, amely akár csődbűncselekmény miatti felelősség kérdését is joggal vetette volna fel - hiszen tudomással kellett bírniuk arról, hogy a megnövekedett tőkekivonási hullámban felmerülő kifizetési igények maradéktalan kielégítésére nincsen megfelelő fedezete a társaságnak. Márpedig amennyiben ilyen helyzetben a kifizetéseket egészen a források kimerüléséig teljesítik, az az ésszerű és felelős gazdálkodás követelményének, illetve a csődtörvényben lefektetett hitelezők előnyben részesítésének tilalmába ütközött volna.
 
De miből is következett a látszólag sikeres, több lábon álló vállalatcsoport fizetőképtelenséggel fenyegető helyzete? A QUAESTOR Financial Hrurira Zrt. kötvényt bocsátott ki nyilvános módon, a vállalatcsoport részére történő tőkebevonás érdekében. A kötvénykibocsátás során az ügyfelek ezen társaság egyedileg nevesített papírjait vásárolták meg és ezen értékpapírok a tulajdonukba is kerültek. Mármint csak részben kerültek, mivel ez esetben a problémát az jelenti, hogy a társaság nagyjából 70 milliárd Ft összértékben határozott értékpapír kibocsátásról, amit a Felügyeletnek is jelentett. Azonban ehhez az összeghez képest úgy tűnik, jóval nagyobb mennyiségben, összesen körülbelül 200 milliárd Ft jegyzési értéken adtak el az ügyfeleknek ezen kötvényekből, a QUAESTOR Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt., mint befektetési szolgáltatón keresztül. Így az ügyfelek részben olyan értékpapírokért fizettek, amely nem létezik. 
 
Ebben az esetben is lehet boncolgatni a mindenkori felügyeleti hatóság felelősségét, ugyanis a vállalatcsoportnál annak a tevékenységénél fogva felügyeleti ellenőrzés alá tartozó QUAESTOR Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt-nél fedezték fel azon visszásságokat, ami alapján eljutottak a kötvényeket részben semmisen kibocsátó QUAESTOR Financial Hrurira Zrt-hez és fény derült a kötvények túljegyzésére. Egyelőre annak felmérése zajlik, hogy mekkora kötelezettség áll fenn az ügyfelek (és partnerek) felé, illetve mekkora a valós vagyon, az fedezi-e kötelezettségeket. 
 
Sem a kibocsátó QUAESTOR Financial Hrurira Zrt-t, sem a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt. befektetési szolgáltató társaságot jelenleg még nem nyilvánították fizetésképtelennek. Ennél fogva a csoporthoz tartozó társaságok eddig nem kerültek felszámolás alá sem, kizárólag a működési engedélyüket függesztették fel részlegesen (a nyitott pozíciók lezárhatóak, újat nem nyithatnak), meghatározott időre, 30 napra. Ebben a meghatározott időben a társaságokhoz kirendelt felügyeleti biztos vizsgálatot folytat le, esetleges (további) visszaélések, szabálytalanságok után kutatva. A vizsgálatokat követően kerül sor annak eldöntésére, hogy egyenként az érintett társaságoknak és működési engedélyüknek mi lesz a sorsa.
 
A probléma forrása, hogy a csődöt jelentett QUAESTOR Financial Hrurira Zrt. nem befektetési szolgáltatási tevékenységet végzett, hanem saját maga által kibocsátott kötvényeket értékesített. Ez a tevékenység pedig sem felügyeleti engedélyhez, sem pedig Beva-tagsághoz nem kötött, ennél fogva a fedezetlen kibocsátás vonatkozásában a kötvényeseket közvetlenül nem védi sem a Beva, sem az OBA, így ezen helyekről a QUAESTOR Financial Hrurira Zrt. ügyfélkötvényeseiként nem számíthatnak kártalanításra. És itt jön a két legutóbbi botrány pikantériája: ugyanis ha valaki a Buda-Cash Brókerház Zrt. ügyfeleként, az ott vezetett számlája terhére vásárolt a QUAESTOR Financial Hrurira Zrt. kötvényeiből, akkor viszont a kártalanítási körbe tartozhat. A kártalanításra ugyanis az ad jogalapot, ha a felszámolás alá került befektetési szolgáltatónál (nem a kibocsátónál) nincsen meg az ügyfél számláján feltüntetett értékpapír, illetve annak fedezete. A kártalanításnál az is szempont, hogy mekkora volt a nem meglévő kötvény értéke a felszámolás megindulásakor, tehát valószínűleg csak azok számíthatnak érdemi kártalanításra, akiknek erre a QUAESTOR Financial Hrurira Zrt. csődje előtt nyílt meg a joguk. Tehát a Buda-Cash-ügy károsultjai megfelelnek a szükséges kritériumoknak (ide tartozhatnak még esetleg a Hungária Értékpapír Zrt. és a QUAESTOR Értékpapír Zrt. befektetői, amely társaságoknak szintén a napokban került felfüggesztésre az engedélye, azonban felszámolásukat még nem rendelte el a bíróság).
 
Kérdés, hogy egyáltalán meg lehet-e, illetve meg kell-e azt határozni, hogy az egyes befektetők a jogszerűen kibocsátott és így létező, vagy a jogszerűtlenül és így semmisen kibocsátott, tehát nem létező kötvényekből vásároltak-e. A befektetési szolgáltatónak ugyanis felelőssége, hogy olyan értékpapírokat ajánljon befektetésre ügyfeleinek, amelyek egyáltalán léteznek és befektetésre alkalmasak. A befektetésre alkalmassággal kapcsolatosan objektív információt tartalmaz a kibocsátó által kötelezően készítendő információs összeállítás és évente a jelentése, amit a kötvény forgalmazójának megfelelően értékelni kell.

 

Eredeti megjelenés:

ProfitLine.hu 

 
 
 
PwD Consulting

A PwD Consulting Hungary Kft. komplex jogi, pénzügyi és vállalatstratégiai szolgáltatásokat kínál, amelyek szakmai tapasztalatunk és együttműködő partnereink révén hozzásegíthetik Önt és vállalkozását ahhoz, hogy a mai nehéz gazdasági környezetben is sikeres és nyereséges tevékenységet folytathasson.

Elérhetőségeink

Cím: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 16. II/2.
         (31-es kapucsengő)

Telefon: +36-70/366-11-91

Telefon: +36-70/636-38-83​

E-mail: info@pwdconsulting.hu​

Kövessen minket

Bitcoin

Ezt a honlapot a PwD Consulting Hungary Kft. (Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-09-197867; adószám: 25068102-1-41) üzemelteti. A honlapon közzétett információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, amelyek semmilyen esetben sem minősülnek konkrét tanácsadásnak, vagy ajánlatnak.
PwD Consulting © 2010-2018