Használt cikkeknél is él a termékszavatosság

A fogyasztóvédelem az Európai Unió által is kiemelten kezelt kérdés, ezért az ezt a területet érintő szabályozást nemrég frissítették fel, amely először teljes egészében Magyarországon kerül átültetésre nemzeti jogszabályba.

2014. április 29. · Cikkek    

A 2013. évi V. törvény (új Ptk.) szabályaira vonatkozóan általános jelleggel már nagyon sok tanulmány született, ezektől a fogyasztóvédelmet érintő rendelkezések némileg eltérnek. Általánosan jellemző az új Ptk.-ra, hogy diszpozitív és keretszabályokat állapít meg, azok egyediesítését a felekre bízza. A fogyasztóvédelem kérdéskörében azonban kógens szabályokat találunk, illetve azoktól csak a fogyasztó javára enged eltérést a törvény. Az alapvető fogyasztóvédelmi irányelvek változatlanok – különösen, amelyek közvetlenül a fogyasztókra vonatkoznak –, inkább a vállalkozások szempontjából vezet be szigorításokat.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a fogyasztó fogalma megváltozott az új Ptk.-ban. A régi szabályozás alapján fogyasztónak természetes személy és gazdasági társaság egyaránt minősülhetett, az új törvényben fogyasztónak csak olyan természetes személy minősül, aki – a leggyakoribb megfogalmazás szerint – szakmai, üzleti tevékenységén, vagy foglalkozásán kívül eső célból jár el. Ez a változtatás az uniós irányelvekkel összhangban került megfogalmazásra, amelyek a fogyasztókat megillető többletjogokat csak a fenti megfogalmazás szerinti magánszemélyeknek kívánják biztosítani (ettől kiterjesztő módon el lehetne  térnie az adott tagállamnak, azonban ezt a jövőben nem kívánta a jogalkotó). Egyéb jogszabályok, mint például a hitelezéssel kapcsolatos szabályok, korábban is már csak a természetes személyekre terjesztették ki a fogyasztó fogalmát, ezzel a módosítással pedig most ebben a tekintetben egységes lett a szabályozás.

A másik jelentős változás, hogy a korábban is ismert kellékszavatosság intézménye mellett bevezeti a törvény termékszavatosságot is, amely alapján a fogyasztó immár a gyártóval (forgalmazóval) szemben is érvényesítheti a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét. A termékszavatosság fontos ismérve, hogy a termék továbbértékesítése esetén a szintén fogyasztó új tulajdonos is felléphet a gyártóval (forgalmazóval) szemben a megadott határidő alatt – tehát a termékszavatossági jog a használt cikkekre vonatkozóan is fennáll a gyártóval szemben. Termékszavatosság esetén azonban a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy a hiba a forgalomba hozatalkor már fennállt, tehát itt nem él a kellékszavatosság tekintetében továbbra is fennálló 6 hónapos időtartam, amin belül a bizonyítási teher megfordul és az nem a fogyasztót terheli. A termékszavatosság kizárólag ingó dolgokkal kapcsolatosan érvényesíthető. A jótállás szabályaiban nem hoz változást az új Ptk.

A sok fejfájást okozó általános szerződési feltételekkel kapcsolatos szabályokat is szigorítja az új szabályozás. Az új Ptk. egyértelműen kimondja a régebbi jogszabállyal ellentétben, hogy a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a szerződéses feltételeket egyedileg megtárgyalták. Az általános szerződési feltétel megfogalmazásával kapcsolatosan pedig már önmagában tisztességtelennek minősül, ha az abban foglalt rendelkezések nem egyértelműek. A tisztességtelen szerződési feltételeket tételesen felsorolja az új Ptk., ez a lista megegyezik a korábban az erre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott ún. szürke és fekete listán szereplő feltételekkel (a szürke listán szereplővel kapcsolatosan a vállalkozásnak lehetősége van bizonyítani, hogy az adott jogviszonyban a körülmények alapján a feltétel nem tisztességtelen).

A gyakorlati tapasztalatok alapján fontos szabály, hogy védelmet biztosít az új Ptk. az egyedi fogyasztói szerződéseknek a törvényben megállapított rendelkezéseitől való eltéréssel, illetve az azokra vonatkozó lemondó nyilatkozatokkal szemben azzal, hogy az ilyeneket semmissé nyilvánítja, ezzel kizárja a kereskedők erőfölényének alkalmazását.

A fogyasztóvédelmi szabályok között érdemes megemlíteni a biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan, hogy azok díjnemfizetés miatt automatikusan nem szűnnek meg az esedékességet követő 30 nap eredménytelen elteltével, hanem a biztosítónak a szerződő felet (tehát nem csak a fogyasztónak minősülő szerződő felet) 30 napos póthatáridő tűzésével fel kell hívnia a teljesítésre. A szerződés csak a póthatáridő eredménytelen elteltével szűnik meg. További enyhítés, hogy a biztosítási szerződés megszűnése esetén a megszűnéstől számított 120 napon belül a szerződő fél kérheti a kockázatviselés helyreállítását, melyet a biztosító az eredeti feltételek szerint tehet meg.

A felelősségbiztosítási szerződésekkel kapcsolatosan fontos, hogy nem tartalmazza az új Ptk. a korábbi jogszabály azon fordulatát, miszerint a biztosítót a károsulttal szembeni helytállási kötelezettsége alól a biztosított szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. Ez alapján lehetséges, hogy a biztosítók kimentési feltételt fognak ilyen esetekre beiktatni a szerződésekbe (azonban a mentesülésükhöz erre vonatkozóan külön szerződéses rendelkezés szükséges).

A biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan is általánosan elmondható, hogy az új Ptk. védi a fogyasztókat azzal is, hogy a törvényi rendelkezésektől csak a fogyasztó javára engedi meg az egyes egyedi szerződések eltérését, különösen a kockázat jelentős növekedése; a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségre; a biztosított és a károsult egyezségére; megtérítési igényre vonatkozásában.

Végül pedig a kiemelendő, hogy a különböző fogyasztói érdekvédelmi szervezetek mostantól általános jelleggel is felléphetnek úgynevezett közérdekű keresettel, a fogyasztói érdekek védelmével kapcsolatosan. Ilyen keresettel támadható például a tisztességtelennek vélt általános szerződési feltétel, amelynek érvénytelenségét mondhatja ki a bíróság, minden szerződőre általánosan kiterjedő hatállyal és kötelezheti a kereskedőt, saját költségén erről közlemény közzétételére (amelynek szövegét és közzétételének módját a bíróság határozza meg).

Általános jelleggel kimondható tehát, hogy a fogyasztói érdekeket jobban védik mostantól a jogszabályi rendelkezések, a fogyasztókon múlik azonban, hogy a biztosított lehetőségekkel, hogyan élnek.

Megjelent: Ügyvédvilág

 

 
 
 
PwD Consulting

A PwD Consulting Hungary Kft. komplex jogi, pénzügyi és vállalatstratégiai szolgáltatásokat kínál, amelyek szakmai tapasztalatunk és együttműködő partnereink révén hozzásegíthetik Önt és vállalkozását ahhoz, hogy a mai nehéz gazdasági környezetben is sikeres és nyereséges tevékenységet folytathasson.

Elérhetőségeink

Cím: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 16. II/2.
         (31-es kapucsengő)

Telefon: +36-70/366-11-91

Telefon: +36-70/636-38-83​

E-mail: info@pwdconsulting.hu​

Kövessen minket

Bitcoin

Ezt a honlapot a PwD Consulting Hungary Kft. (Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-09-197867; adószám: 25068102-1-41) üzemelteti. A honlapon közzétett információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, amelyek semmilyen esetben sem minősülnek konkrét tanácsadásnak, vagy ajánlatnak.
PwD Consulting © 2010-2018