Adózás 2016-ban (magánszemélyek és vállalkozások)

2016. január 1. napjától jelentősen változott a magyar adórendszer; ezen változások közül a legfontosabbakat, illetve a legérdekesebbeket gyűjtöttük össze Önöknek.

2016. január 04. · Általános hírek    

Dr. Nemessuri Péterpartner és Bogya Richárdadótanácsadó cikke

A magánszemélyeket érintő legjelentősebb változások kedvezőek, csökkent a személyi jövedelemadó és a kamatadó, jelentősen csökkent az új lakások és a sertés tőkehús ÁFA-ja, a magánépítkezők adó-visszatérítést kapnak, növekedett a kétgyermekes családok családi adókedvezménye, növekedett a minimálbér és a garantált bérminimum (un. diplomás minimálbér).

A társaságokat (vállalkozásokat) érintő változások részben kedvezőek, bevezetésre kerül a „megbízható adózó” kategória, amely számos előnyt jelent a jövőben, azonban új fogalom a „kockázatos adózó”, amelyet jobb lesz elkerülni, részben változnak a társadalombiztosítási ellátások fedezetét érintő és a szakképzési hozzájárulás (bejelentésének) szabályai, fontos változás a számlázó programokkal szembeni követelményekben (adatexport a NAV felé), illetve szigorodik az ÁFA fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2016

A  teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a  teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint, napibér alkalmazása esetén 5110 forint, órabér alkalmazása esetén 639 forint.

A  legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a  teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 129 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 690 forint, napibér alkalmazása esetén 5 940 forint, órabér alkalmazása esetén 742 forint.

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege 2016. január 1-jétől 111 000 forint, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum összege 2016. január 1-jétől 129 000 forint.

A fent meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi nyolc óránál hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a  továbbiakban: Mt.) 92.  § (2)  bekezdése], arányosan csökkentett mértékben, míg rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], akkor  arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.

Részmunkaidő esetén a meghatározott havi, heti és napi bértételt a  munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, illetve arányosan változó összegével kell figyelembe venni.

Személyi jövedelemadó (SZJA) 2016

2016. január 1. napjától 15%-os adókulcsot kell alkalmazni az osztalék-előlegre, a rendszeres bérjövedelemre és a kamatjövedelemre.

Ezzel egyidejűleg 30 ezer forint csökken az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adókötelezettség-mentesség, vagyis évi 200 ezer forintig adómentes a jövedelem.

 Első házasok kedvezménye 2016

Az a házaspár, ahol legalább az egyik félnek első házassága, továbbra is jár a jogosultsági idő alatt (házasságkötést követő 24 hónap) havi 5.000.- Ft-os kedvezmény (ami 33.335.- Ft adóalap csökkentő tétel – vagyis az összevont adóalapot csökkenti a családi kedvezményt megelőzően).

Jogosultsági hónap a házasságkötést követő 24 hónap, de ezen időszakon belül megszűnik a jogosultság  válás esetén, vagy a magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre váló jogosultság előtti hónapban.

 Családi kedvezmény

Az adókulcs csökkenése miatt emelkedik a családi kedvezmény összege egy eltartott esetén 66 670 forint (ez 10 000 forintot jelent továbbra is), kettő eltartott esetén 2016-ban 83 330 forint (havi 12 500 forint), három és minden további eltartott esetén 220 000 forint (havi 33 000 forint). 

Az eltartottak létszámától függően a kedvezményezett eltartottak után, a jogosultsági hónapokban érvényesíthető, az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény.

A jogosultak köre bővül 2015-től a csp-re nem jogosult házastárssal és 2016-tól a feltételeknek megfelelő élettárssal (A Cst. 2016. január 1-jétől bővíti a családi pótlékra jogosultak körét).

 Kamatadó 2016

A 2006. évben bevezetett kamatadó kulcsa is az SZJA kulccsal megegyező mértékre változik, vagyis 15% 2016. évtől. A kamatadó csökkenése 2016. január 1. után realizált kamat után alkalmazandó, függetlenül a betét elhelyezésének időpontjától, vagyis a régebben elhelyezett betétek után kapott kamat is 15% kamatadóval adózik. Megjegyezzük, hogy a kamat után a kamatadót és 6%-os egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni, amelyet a kamatadóval együtt a pénzintézet von le a kamat kifizetése (jóváírása) előtt (ezt nevezzük forrásadónak, forrásadózásnak).

A kamatadó és az egészségügyi hozzájárulás (15+6%) minden kamatjövedelem után egységesen fizetendő, vagyis többek között: betétek (lekötött és látra szóló), a kötvények, kincstárjegyek magánszemélyek részére fizetett kamata; valamint a befektetési jegyek és/vagy életbiztosítások kockázati célon felül fizetett díjainak hozama hozam után is.

A kamatadót forrásadóként a kifizető vonja le, a magánszemély jövedelemadó-bevallásában nem kell külön feltüntetni; azonban az egészségügyi hozzájárulást, annak felső határába (450.000.- Ft / év) be lehet számítani.

 További könnyítések

A jelenlegi 150 ezer forinttal szemben 200 ezer forintos összeghatárig lehet hat hónapos pótlékmentes részletfizetési lehetőséget kérni személyi jövedelemadó esetében, valamint az egészségügyi hozzájárulásra is lehet részletfizetést kérni, ha a két adónem kapcsán fizetendő együttes összeg nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Az adóhatóság nem veti ki a 2000 forintnál kisebb késedelmi pótlékot és nem kell megfizetni az 1000 forintot el nem érő adót, és az adóhatóság sem utalja ki az 1000 forintot el nem érő túlfizetést.

 

Ingatlanokat érintő változások

Csökken az új lakások ÁFA-ja

2016. január 1. napjától (várhatóan 2019. december 31. napjáig, de mindenképpen ideiglenes jelleggel) csökkent az új lakások (legkorábban 2014. január 1. napján vagy azt követően kiadott használatba vételi engedéllyel rendelkező lakás vagy lakóépület /családi ház/) ÁFA-ja 5%-ra.

Tehát új lakás vásárlása esetén a nettó vételárat csak 5% ÁFA terheli, tehát 22%-al olcsóbban lehet 2016. és 2019. között új lakást vagy új családi házat vásárolni.

A kedvezményes ÁFA lakások esetén legfeljebb 150 négyzetméter, míg családi házak esetén legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületig érvényes.

Amennyiben a lakás/családi ház hasznos alapterülete ennél nagyobb, úgy a teljes vételár után 27% ÁFA fizetendő.

Adó-visszatérítés magánépítkezőknek

Új ingatlan építkezésekor a magánépítkező a bekerülési költség után visszakaphatja a teljes 27%-os ÁFA-t, azonban legfeljebb 5 millió forint kifizetett ÁFA-ig.

Ezt a támogatást legfeljebb egy alkalommal lehet igényelni, legkésőbb 2019. december 31-ig, kizárólag építési telekre történő magánberuházás esetén, tehát generálkivitelező nem vehet részt az építési munkálatokban.

 

Elektromos és egyéb környezetkímélő járművek utáni kedvezmények magánszemélyek és vállalkozások számára is

Az elektromos és egyéb környezetkímélő járművek megszerzése illetékmentes, valamint nem kell utánuk regisztrációs adót, illetéket, gépjárműadót és cégautó-adót sem fizetni.

A mentesség csekély összegű támogatásként (de minimis) vehető igénybe és kiterjed a haszonjárművek (autóbusz, nyergesvontató és tehergépkocsi) visszterhes megvételére is.

 

Vállalkozásokra vonatkozó adózást érintő szabályok változásai

Számlázó programokkal szembeni követelmény

A számlázó programnak olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap)  megadásával meghatározható időszakban                kibocsátott, illetve a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

Adatexport: az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a 2. számú melléklet szerint és a 3. számú mellékletben meghatározott adatszerkezetben. Fontos, bár technikai követelmény az adatszerkezet.

 

Általános Forgalmi Adó (ÁFA) fizetési kötelezettség keletkezése időpontjának megállapítása – változások

Fizetési kötelezettség keletkezésének időpontjának főszabálya: amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.

Eltérő szabály, tehát az ÁFA fizetési kötelezettség időpontja a számla vagy nyugta kibocsátás időpontja; ha az ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla (nyugta) kibocsátásának időpontja megelőzi az időszak utolsó napját.

Eltérő szabály, tehát az ÁFA fizetési kötelezettség időpontja az esedékesség időpontja, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 60. nap, ha az ellenérték megtérítésének esedékessége az érintett időszak utolsó napját követő időszakra esik.

 

A társadalombiztosítási ellátások fedezetét érintő és a szakképzési hozzájárulás szabályainak változása 2016

A biztosítotti bejelentés (Art. 16. § (4) bekezdés) a munkáltató bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni.

 

Az adózás rendjéről szóló törvény változásai 2016

Bevezetésre került az adózók (cégjegyzékbe bejegyzett adózó és/vagy ÁFA regisztrált adóalany) minősítése (megbízható / kockázatos adózó kategóriák)

Megbízható adózó, amely/aki három éve folyamatosan működik és hat éve (tárgyév+5 év) az adóteljesítményhez viszonyítottan nincs 3%-ot meghaladó adókülönbözet, nem volt végrehajtási eljárás (kivéve: átvezetés/visszatartás), nem állt csődfelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt, nem áll a 24/A. § c) pontja szerinti adószám-felfüggesztés hatálya alatt, nem áll adószám-törlés hatálya alatt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt (nincs 500 eFt-ot meghaladó nettó tartozása, a mulasztási bírság legfeljebb adóteljesítmény 1%-a és nem minősül kockázatos adózónak). Amennyiben nincs öt év működés, akkor a működés megkezdésétől számít.

A megbízható adózó az alábbi előnyöket élvezheti:

  • Ellenőrzési határidő max. 180 nap (kivéve, ha nem működik együtt (különösen): nem elérhető, nem ad iratokat)
  • Mulasztási bírság helyett felhívás (bejelentés, bevallás, adatszolgáltatás elmulasztása, hibás teljesítése); amennyiben a felhívás eredménytelen, úgy bírság kiszabása
  • Mulasztási bírság felső határa: a kiszabható bírság felső határának 50 %-a (elkövetés vagy feltárás)
  • Adóbírság: a kiszabható bírság felső határának 50 %-a (kivéve, ha a megállapítás esetén elveszti a minősítését) – adómegállapítási időszakban vagy a jkv. keltekor
  • Áfa kiutalási határidő 45 nap – 2017-től! (30 nap 2018-tól)
  • 10 ezer, ill. 500 ezer forint között – elektronikus kérelemre 1 alk. 12 havi pótlékmentes részletfizetés, vizsgálat nélkül – kivéve: Art. 133. § (3) bekezdés
  • Részletfizetési ajánlat: negyedévente elektronikusan az adózónak, adózó 8 napon belül (jogvesztő) dönt, hogy élni kíván-e vele
  • Döntés a részletfizetésről 15 napon belül
  • Nem teljesítés esetén általános szabályok (eredeti esedékességtől pótlék)

Kockázatos adózó, amely/aki szerepel a nagy összegű adóhiányos vagy a nagy összegű adótartozásos listán, vagy a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató listán, illetve amellyel/akivel szemben egy éven belül ismételt üzletbezárás jogkövetkezményt alkalmaztak. A kockázatos adózó besorolás egy évig áll fenn, de abban az esetben, ha az adózó az adóhiányt/adótartozást megfizeti, úgy a következő negyedévtől törlik a besorolást. Felszámolás vagy végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt nem kerül törlésre a besorolásból.

A kockázatos adózó az alábbi hátrányokat viseli:

  • Áfa visszaigénylési határidő 75 nap (37.§ (4a) bek. nem alkalmazható
  • Ellenőrzési határidő + 60 nap (időszak vagy az ellenőrzésben)
  • Késedelmi pótlék: alapkamat ötszörösének 365-öd része, utólagos ellenőrzésnél mindig az eredeti esedékesség a kezdő nap
  • Késedelmi kamat – KP-kal azonos
  • Adóhiány: nem lehet mellőzni, legkisebb mértéke a felső határ 50 %-a (elkövetéskor v. jegyzőkönyvezéskor)
  • Mulasztási bírság: a felső határ a kiszabható bírság 150 %-a (elkövetéskor v. jegyzőkönyvezéskor)
 
 
 
PwD Consulting

A PwD Consulting Hungary Kft. komplex jogi, pénzügyi és vállalatstratégiai szolgáltatásokat kínál, amelyek szakmai tapasztalatunk és együttműködő partnereink révén hozzásegíthetik Önt és vállalkozását ahhoz, hogy a mai nehéz gazdasági környezetben is sikeres és nyereséges tevékenységet folytathasson.

Elérhetőségeink

Cím: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 16. II/2.
         (31-es kapucsengő)

Telefon: +36-70/366-11-91

Telefon: +36-70/636-38-83​

E-mail: info@pwdconsulting.hu​

Kövessen minket

Bitcoin

Ezt a honlapot a PwD Consulting Hungary Kft. (Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-09-197867; adószám: 25068102-1-41) üzemelteti. A honlapon közzétett információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, amelyek semmilyen esetben sem minősülnek konkrét tanácsadásnak, vagy ajánlatnak.
PwD Consulting © 2010-2018